1. Tejbegríz kakaóval – a gyerekkor hivatalos délutánja
Semmi extra, mégis minden benne van. A tejbegríz az az étel, amihez nem kellett alkalom – elég volt egy esős délután, vagy hogy elfogyott a kenyeres dobozból bármi más. Egyesek szerint akkor az igazi, ha sűrű és rezgő, mások szerint ha inkább híg és krémes. A tetején a kakaópor vagy fahéj mintázata örökre beégett az emlékezetünkbe. Nemcsak azért szeretjük, mert finom, hanem mert akkor kaptuk, amikor figyelmet, törődést, időt is kaptunk vele együtt.
2. Gulyásleves – több mint egytálétel, közös élmény
A gulyásleves nemcsak az íze miatt lett alapdarab, hanem mert mindig egy kicsit ünnep volt. Ha gulyás készült, az gyakran családi összejövetelt, kirándulást, szalonnasütést is jelentett. A fűszeres, tartalmas, kenyérrel tunkolható leves az egyik legmagyarabb étel – és az egyik legemlékezetesebb is. A gyerekkorban még lehet, hogy a csípősségétől ódzkodtunk, de felnőttként már épp azt értékeljük benne. És nincs az a nyári bográcsozás, ahol ne lenne ez a főszereplő.
3. Rántott hús krumplipürével – a vasárnapi menü koronája
Ha megkérdeznél tíz embert, hogy mit evett leggyakrabban vasárnap délben gyerekként, legalább nyolc rántott húst mondana. Valaki karajból szerette, más csirkecombból, de a bunda, a citrom és a mellé tálalt krumplipüré vagy petrezselymes krumpli állandó volt. Ez az étel volt a jutalom, a család köré gyűlő ebéd, a délutáni rajzfilmek előtt elfogyasztott biztonság. Ma is sokan úgy érzik, hogy igazán jól elkészíteni csak otthon lehet – vagy ott, ahol értik, mitől működik.
4. Túrós csusza szalonnával – amit nem szerettél, aztán hirtelen igen
Van az az életkor, amikor a túrós csusza fura, „sós túró?” – kérdeztük értetlenül. Aztán valami megváltozott, és hirtelen ez lett az egyik legjobb dolog, amit hétköznap vacsorára kérhettünk. A pirított szalonnakockák, a kicsit ropogós tészta és a tejfölös túró együttese mára ikonikus magyar fogás lett. Nem trendi, nem látványos – de épp ez benne a lényeg. Ez az az étel, amit senki nem rendelne első randin, de titokban mindenki örül neki, ha az étlapon megtalálja.
5. Palacsinta – amit nem lehet nem szeretni
Nem volt olyan gyerekkori hét, amikor ne sütött volna valaki a családban palacsintát. Lekvárosan, kakaósan, túrósan, diósan – mindenkinek megvolt a favoritja. A legjobb az egészben mégis az volt, ahogy melegen, frissen a tányérra került. Ma már sok helyen újragondolt formában is megjelenik, de az igazi klasszikus mindig a vékony, hajtogatott, lekvárral csöpögő változat marad. Ez az étel még felnőttként is képes teljesen gyereknek érezni az embert – jó értelemben.
Ha olyan magyar éttermet keresel Budapesten, ahol a klasszikus ízeket tisztelettel, mégis modern eleganciával tálalják – például egy valódi, ízes gulyáslevest –, akkor érdemes ellátogatni a Callas Café & Restaurantba. A helyszín önmagában is élmény, az ételek pedig pontosan azt az otthonos, mégis kifinomult hangulatot hozzák, amit ezek az emlékek megérdemelnek.